A 14. Frankofón Filmnapok remek alkalom arra, hogy megnézzük a legújabb francia filmeket, amelyek
többsége a legrangosabb filmfesztiválokon szerepelt. Idén is számos fantasztikus alkotás kerül
bemutatásra, amelyekről a Francia Intézet kommunikációs munkatársával, Uzsák Zoltánnal
beszélgettünk.
A francia filmek méltán olyan népszerűek: stílusosak, tele vannak filozófiával és érzelmes
karakterekkel. Van bennük valami, ami ellenállhatatlanná és nagyon szerethetővé teszi a legtöbb
alkotást. 2024. február 28. és március 31. között ennek magunk is utánajárhatunk, míg elmerülünk a
frankofón filmek varázsában.
Miben lesz más ez az idei fesztivál, mint a korábbi években?
Ahogy a fesztivál neve is utal rá, a Frankofón Filmnapokon nem csak Franciaországban készülő
filmeket mutatunk be. Idén nyolc országból érkeztek filmek, amelyek közül az egyik újdonság, hogy
Görögország is helyet kapott a filmnapokon, amelynek keretében egy görög film is bemutatásra
kerül. Idén két animációs filmet is hoztunk, amelyek olyan jó minőségű és annyira jó kritikát kapó
alkotások, hogy a magyar közönségnek is látnia kell. Az egyik a Robotálmok, amely már az Oscar díj
felé kacsingat, a másik pedig a Sirocco és a szelek királysága.
Mi alapján kerültek kiválasztásra az idei fesztivál filmjei?
Az elmúlt tizennégy évben egyre tudatosabban válogatjuk a filmeket, és egyre jobban ismerjük a
közönséget, a magyar moziba járókat és tudjuk mi az, ami Magyarországon népszerű lehet. Azt
hiszem sikerült egy nagyon jó gyakorlatot kialakítanunk. Sokféle filmet mutatunk be sokféle műfajból
és sokféle országból: vígjátékokat, drámákat, animációs filmeket, és válogatunk a köztes műfajokból
is. Nem elég a nemzetközi fesztiválokon díjazott filmeket elhozni, az is fontos, hogy változatos legyen
a kínálat és megfeleljen a magyar közönség ízlésének. Ennek során nagyon odafigyelünk arra, hogy
melyek azok a filmek, amelyek filmfesztiválokon bemutatásra kerülnek és folyamatosan szondázzuk,
hogy melyik filmeknek van nagy visszhangja Franciaországban, még ha máshol nem is kerülnek
bemutatásra. Együttműködünk a frankofón országokkal is és egy közös döntés eredményeként
születik meg, hogy melyik film képviselje az adott országot.
Mi az, amiről biztosan tudni lehet, hogy tetszik majd a magyar közönségnek?
A nagy klasszikusokat, mint Catherine Deneuve nagyon kedveli a magyar közönség, de nem
szeretnénk beleesni abba a csapádba, hogy elhozzuk a nagy neveket, de közben megfeledkezünk a
fiatal művészekről. Erre nagyon jó példa az idei nyitófilm, amelyben olyan feltörekvő fiatal színészek
is vannak, mint François Civil, vagy a Mutánsokban Adéle Exparchopoulos, aki
abszolút a fiatal generációt képviseli és akit minden alkalommal egyre jobb filmekben láthatunk
viszont.
Idén melyik az a film, amelyik a legnagyobb hatással volt rád?
A Mindent egy lapra című film és benne Virginie Efira, aki a frankofónia megtestesítője. Különösen
érdekessé teszi a szememben, hogy viszonylag későn kezdte a színészi pályát és közel negyvenéves
volt, amikor az első filmje megszületett. A Mindent egy lapra című alkotásban nagyon izgalmas a
karaktere és egészen elképesztő a játéka. Az a fajta ember, akivel azonnal szimpatizálunk és vele
együtt izgulunk, hogy nála maradhasson a gyermeke, annak ellenére, hogy sok butaságot csinál.
Nagyon erős film, tele remek jelenetekkel és erős érzelmekkel.
Mi magyarok nagyon szeretjük a francia filmeket. Mit gondolsz, mitől olyan szerethetőek?
Talán azért, mert nem szuperhősökről szólnak, nem a valóságtól teljesen elrugaszkodott karaktereket
mutatnak be, hanem olyan embereket, akik akár mi is lehetnénk, és akikkel ezáltal sokkal könnyebb
azonosulni. Ezekben az emberekben magunkra ismerünk, és olyan, mintha a saját személyiségünk
egy részét látnánk vissza a filmvásznon.
A Frankofón Hónap keretében filmeken kívül idén is több kulturális program lesz. Mire számíthatnak még az érdeklődők?
A filmek mellett idén leginkább a zenén lesz a hangsúly és számos kapcsolódó zenei eseménnyel
készülünk: francia popzene, zongorakoncertek, jazz koncert, illetve a frankofón hónap végén a
fesztivál egyik utolsó eseményeként kortárs kamaradarabokat láthatunk és hallhatunk. Március
második felében pedig mintegy ötven afrikai szerző képregényalkotásait ismerhetjük meg egy
izgalmas kiállítás keretein belül.
